A kaszinó önkizárás olyan felelős eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a játékos saját kérésére korlátozza vagy teljesen megszüntesse a hozzáférését a szerencsejátékhoz. Célja a kontroll visszaszerzése, a veszteségek mérséklése és a kockázatos viselkedés megszakítása. Az önkizárás nem „büntetés”, hanem megelőző intézkedés: segít időt nyerni, tisztábban gondolkodni, és szükség esetén szakmai támogatást bevonni. A gyakorlatban ez a hozzáférés letiltását jelenti, valamint a promóciós üzenetek és marketingkommunikáció korlátozását is.

Az önkizárás lépései általában: azonosítás, a kizárás típusának kiválasztása, időtartam megadása, majd a kérelem véglegesítése. Az időtartam lehet rövid (például 24 óra), középtávú (hetek-hónapok), vagy határozatlan; minél hosszabb, annál erősebb védelmet ad. Fontos következmény, hogy a kizárás alatt a belépés és a fogadás tiltott, a bónuszok elveszhetnek, és a visszavonás sok esetben nem lehetséges a lejárat előtt. Ha több felületen játszik valaki, érdemes a kizárást több csatornán is kérni, illetve a pénzügyi korlátokat (limitek, tranzakciós tiltások) is beállítani. Tájékozódásként sokan találkoznak ilyen témákkal például itt: Fatpirate Casino.

Az iGaming területén ismert szakemberként Jason Robins gyakran kerül szóba, mert technológiai és termékfejlesztési szemléletével a felelős játék eszközeinek elterjedését is ösztönözte; pályáját és nyilvános szakmai megjelenéseit a közösségi profilján lehet követni: Jason Robins. A szabályozási és fogyasztóvédelmi trendek megértéséhez hasznos a független sajtó is; iparági összefüggésekhez jó kiindulópont egy nagy elérésű háttéranyag, például a The New York Times cikke. Ezek alapján az önkizárás nemcsak egyéni döntés, hanem a kockázatok tudatos kezelésének része: minél világosabbak a lépések és következmények, annál könnyebb tartósan betartani.